Miért válaszd a levendulát?

A levendula szépségének, illatának kevesen tudnak ellenállni, főleg úgy, hogy nevelése sem egy bonyolult feladat. A következő soraimmal remélem megerősítem a még bizonytalan virágkedvelőket, hogy levendulát is válasszanak kedvenceik közé.

Napjainkban sok udvart, teret díszítenek vele. Nagy népszerűségét valószínűleg szépségének, a jó alkalmazkodó képességének, sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. A mi éghajlatunkon is szépen fejlődik, csak keressünk neki meleg, napos helyet, ahol legalább hat órát süti a nap.

Ültethetjük szabad földbe, de akár cserépbe is. Jól mutat szegélyként, sziklakertben és felvihetjük teraszra, erkélyre, ahol kialakíthatjuk a mi kis provance-unk. Minden évszakban élvezhetjük szépségét hiszen örökzöld félcserje. A levele zöld vagy ezüst zöld színe télen is üde színfolt a kertben. Ilyenkor növényünk fejlődése megáll, de a fagytól, hidegtől nem kell féltenünk hiszen télálló. A cserépben nevelt töveket védeni kell a fagytól.

Tavasszal színe üdébb lesz, növekedésnek indul és hozza számtalan új hajtását. Nyáron a legszebb, mikor lilába borul. Június-július a fővirágzás ideje, ha ez után a bokrainkat visszavágjuk felére, kétharmadára nyár végén másodvirágzásban is gyönyörködhetünk.

 A szárazságtól sem kell tartanunk hiszen jól tűri, de a fiatal vagy cserépbe ültetett töveket rendszeresen öntözzük. A vízzel vigyázzunk, mert soktól a gyökerei elrohadnak. Mindig várd meg, hogy a földje kiszáradjon, mielőtt vizet adsz neki. Ősszel levenduláink megerősödnek, felkészülnek a következő vegetáló hideg évszakra.

Levendula szaporítása

Gyarapítani szeretnénk kedvenceink számát? Ezt több módon is megtehetjük. Szaporítani lehet magvetéssel, tőosztással, dugványozással, bujtással. Az otthoni levendulatermesztés legegyszerűbb és legelterjedtebb módja a dugványozás. A legszerencsésebb tavasszal, ilyenkor szedjünk egészséges, már fás vesszőket, vagy nyár végén zöld hajtásokat. A szár alsó feléről kézzel húzzuk le a leveleket, így csökkenthetjük a párolgási felületet. Az ágacskákat a levélcsomó alatt közvetlenül vágjuk el. Bármilyen edénybe ültethetjük leendő kis növényeinket.

Fontos, hogy a földjük legyen nedves és fedjük le átlátszó fóliával, edénnyel mert a gyökerezéshez párára van szükségük és tegyük árnyékos helyre. Az első télen még ne tedd ki, a fagy még árthat nekik.

A kiültetésnél ne felejtsük el, hogy a levendula elég nagyra megnő. A kifejlett növény magassága virággal együtt 60-80cm, a bokor átmérője 80-100cm. Ha több tövet vagy sorokat ültetünk az ültetési távolság legalább 50 cm legyen.

Ha szegélynövénynek szeretnénk, akkor pedig 30 cm távolságot kell hagyni a tövek között. A gyomosodás meggátlására szórhatunk kavicsot, vagy fenyőkérget a bokrok köré csak közvetlenül a tövéhez nem ajánlott nehogy befülledjen alatta a növény. A levendula szépségében hosszú évekig gyönyörködhetünk, hiszen 40-50 évig is elél. A tihanyi őslevendulás több, mint 80 éves, ami francia levendulából áll. Nálunk emellett még az angol fajtája terjedt el.

Tudod milyen régre vezethető vissza a levendula története?

Európába a rómaiak hozták be. Az ókorban a szépségápolás meghatározó növénye volt. Latin neve is innen ered: lavare = mosni. Többféleképpen használták: illatosítóként olaj illetve virág formájában, szappannak stb. Egyiptomban balzsamozáshoz alkalmazták, Angliában a pestisjárvány idején a csuklóra kötözve viselték. A néphit szerint távol tartja az ártó, rontó erőket, szellemeket, tisztítja a testet, lelket.

A levendula fűszeres, erős illatával a kertbe vonzza a lepkéket, méheket. Az egyik legsokoldalúbban használt dísz-, fűszer és gyógynövény. Virága ehető, szörpöt, lekvárt, fagylaltot, mézet, kekszeket stb. készíthetünk belőle. Nagyon sok mindenre alkalmazzák a levendulából párolt olajat. A virágjából szárítva rengeteg mindent készíthetünk. Talán leggyakrabban illatpárnát, koszorúkat, csokrokat, de a fantáziánk, kreativitásunk szabhat csak határt.